Ez a projekt fejben nagyon hosszú volt. Egy éven át kerestem, mire pár hete végre az enyém lett 2 ilyen gyönyörű formájú fotel – egy szerencsés véletlennek köszönhetően ingyen.
A következő lépés, hogy jól elbizonytalanodtam, hogy “Úristen, meg tudom én ezt csinálni úgy, hogy ki is nézzen valahogy???” Ezzel a lendülettel kerestem egy kárpitost és árajánlatot kértem. Megkaptam… És ez volt az, ami megadta a kezdő löketet, hogy bizony, ezt nekem KELL megcsinálni!
Ekkor jött a workshop ötlete, rákerestem a neten és jelentkeztem is. Szerencsémre épp csak egy hetet kellett várnom, hogy belekezdjünk. Izgalmas 3 alkalom volt, tele rengeteg munkával, újdonsággal, utazással, de a végeredményt nézve minden perce megérte! 🙂 Ami a felépítését illeti, csak a váz maradt meg, minden mást száműztem – egyrészt, mert nem akartam az amúgy jó állapotú rugókat visszarakni, másrészt mert minden más, ami benne és rajta volt, iszonyatosan nézett ki…
A rövid, képes összefoglalóm:
a fotel, eredeti állapotában
órákig tartott szétszedni, és mennyi minden volt benne…
… nem csoda, hogy olyan nehéz volt
bontás után kezdődött az újraépítés
és természetesen a csiszolás sem maradhatott el
itt már dió lazúrral szövetpróbán a nappalinkban
hevederezés
egy réteg szákvászon…
… rá a szivacsok…
… majd a flíz…
… végül a kárpit…
Jövő héten csinálom a másikat is – már nagyon várom! 😀
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Ujházi Ildikónak, a Jobb, mint volt blog szerzőjének, hogy szakmai tudását átadta; Jávor Hajninak és a Magnóliák Műhelyének, aki szervezte és a helyszínt biztosította a workshophoz; a Rokastyle-nak, akik hatalmas szövetválasztékukkal és pozitív hozzáállásukkal segítettek azonnal bútorszövethez jutni; és nem utolsó sorban a családomnak – szüleimnek, akik rendelkezésemre bocsátották nagy méretű autójukat, hogy a fotelt szállítani tudjam; férjemnek és lányomnak, akik a “pálya mellől” izgulták végig az elmúlt napokat. <3 😉
Szép otthont! :)
Ildikó
Nagyon szep lett. En is megfogom probalni. Kosz az utmutatast.