A komód új ruhája

Minden úgy kezdődött, hogy a péntek délutánunk felszabadult. Se munka, se gyerek. Hogy ne unatkozzunk, átfestettünk egy régebbi komódot.

Maga a bútor nem egy nagy eresztés, még az egykori baumax-ban vették a szüleim. Aztán pár éve, amikor költöztek, már nem tartottak rá igényt – de én igen. Eddig a pincében porosodott, várta a jobb sorsát, ami most eljött. (nem ilyen hiányos, mint a képen, csak majdnem elfelejtettem lefotózni, hogy milyen volt eredetileg)

Egy-két fiók már erőteljesen széteső-félben volt, így ragasztottunk is.

Aztán – miután darabjaira szedtük – előkerült az excenter csiszoló…

… és a kalapács egy pár kisebb szeg kíséretében, hogy a fiókok alját is megerősítsem – így mégsem lehet beléjük pakolni, nem igaz? 🙂

Itt egy pillanatkép a csiszolás előtt-után állapotról…

Csiszolás után lakkbenzinnel áttöröltük, a zsír-és portalanítás kedvéért. Aztán előkerült a festék is. A Pentart Dekor Paint Soft-ját használtam, méregzöld árnyalatban, ami először inkább hasonlított a türkizkékhez.

Pont olyan krémes, sűrű az állaga, ahogy azt már a neten olvastam, ezért elkezdtem hígítani, mert szerettem volna, ha a komód erezete és a csomók továbbra is kitűnnének a szín alól. Így használva a festék rettentően kiadós, majd’ 3/4-e megmaradt.

Nagyon hamar megszáradt (és gondolom a kezeletlen fa is szivacsként szívta magába), így jöhetett a waxolás. És ez volt az, ami kiadta a végére a kívánt árnyalatot (összehasonlításképpen: a képen felül csak festve, alul már waxolva is van a fiók előlapja)

Itt pedig már fogantyúkra várva…

Az elkészült komód igazi színfoltja lett a fehér-szürke szobának.

Egyszerűen imádom a felületét! 🙂

Ezeket használtam:

Úgy tűnik, lesz még folytatás is… 😉

Szép otthont! :)

Ildikó