Találtam pár fém dobozt itthon. Gondoltam, meglepem magam, készítek belőlük gyönyörűséges, csipkés dobozokat. Úgy legalább majd nem akarom őket kidobni…
Neki is álltam az előkészületeknek: a képen látható fekete doboz eredeti színe alig látszott a portól, vízkőtől, és tele volt ragasztva árazó címkékkel is, úgyhogy fogtam, és “kivakartam a szarból”. Egy kis vízkőoldó és sebbenzin csodákra képes…
Következő lépésként kerestem, hogy mivel borítsam be: fújjam le sprayfestékkel, vagy ragasszam körbe papírral, textillel, vagy vegyesen? Aztán eszembe jutott a kottás papír. Gyorsan kerestem a neten, kinyomtattam, aztán irány a konyha.
Erre már csak éjjel jutott idő, úgyhogy a konyha műhellyé változott. Tea- és kávéfőzés, mártogatás és szárítás után jött az égetés (kész szerencse, hogy nem indult be a füstjelző 🙂 – néha kicsit jobban sikerült, mint gondoltam, de ne aggódjatok, nem kellett hívni a tűzoltókat! 🙂
Mivel már éjszaka közepe van, és még száradnak, így az alkotás további fázisai máskorra maradnak. De olyan jól néznek ki ezek a foltos-égett lapok, hogy muszáj volt lefotóznom, nézzétek!
Mit szóltok hozzájuk? Még a héten próbálom elkészíteni a dobozkámat, amint kész, már mutatom is! 🙂
Szép otthont! :)
Ildikó
