Szinte ideköltözésünk óta foglalkoztatott a gondolat, hogy szeretném a nappalinkat átváltoztatni. Akkoriban ajándékba kaptuk ezeket a bútorokat, és örültünk, hogy nem kellett még ezekre is pénzt kiadni, hanem egy kicsit spórolhattunk. A kicsiből persze több év lett, nevezetesen 5. Nem is annyira a pénz volt már a gond. Inkább az, hogy eldöntsük, a nagy felhozatalból melyikre essen a választásunk.
Úgy akartunk döntést hozni, hogy az ne csak 1-2 évre szóljon, hanem ennél jóval hosszabb időre. Sokkal fiatalosabb, vidámabb térre vágytam annál, mint amilyen volt. Hosszas hirdetés után sikerült eladnunk a régi ülőgarnitúránkat és a dohányzóasztalt.
Mástól nem kellett megválnunk, mert más bútorunk akkor még nem volt a nappaliban, nem vásároltunk addig semmit sem, amíg össze nem állt papíron a végleges kép. Még a végén úgy jártunk volna, hogy gombhoz vesszük a kabátot… 🙂
a régi nappalink
Készítettem egy kollázst; csináltam egy vázlatot a nappali alaprajzáról, ahova berajzoltam, hogy mit-hova szeretnék elhelyezni, és mellé képeket gyűjtöttem anyagokról, színekről, mintákról, lámpákról és egyéb kiegészítőkről.zerencsére a férjem szabad kezet adott szinte mindenben, és tetszettek is neki az ötleteim. Így elindultunk kiválasztani a leendő ülőgarnitúránkat. Legalább száz kanapét megnéztünk és kipróbáltunk, végül sikerült egyet találni, ami mindkettőnk tetszését elnyerte és minden kritériumnak megfelel. Igaz, a kiválasztott bútor méretei miatt elég nagy helyre volt szükség, ezért, hogy biztosra menjünk, egy nagyon egyszerű és hatásos módszert választottunk: újságpapírral „lemodelleztük” a kanapét a nappaliba. Ez nagyon fontos lépés volt ahhoz, hogy tudjuk, mekkora helyünk marad a többi bútor számára, hogy a végső kép ne keltse bútorraktár látszatát.
modellezés újságpapírral
Kiderült, van hely a gigaméretű kanapénak, így már csak a színét és az anyagát kellett kiválasztanunk. Jöhetett a többi szín is: falszínek, szőnyeg, komód, tv-állvány, dohányzóasztal. Színkártyák, textil anyagminták és laminált bútordarabkák töltötték meg a lakást.
A függöny kiválasztáskor nem hagyhattuk figyelmen kívül, hogy borult idő esetén alig jut be fény a szobába, és mivel tudjuk, hogy a függöny nem alkalmas arra, hogy egy sötét szobát világosabbá tegyen, így világos árnyalatban kellett gondolkodnunk. Sötétítő függönyre nem volt szükség a redőnyök miatt, így maradhattunk kizárólag a „függöny, mint dekoráció” elvnél. A pontos méretek felvétele után jöhetett az anyag-, szín- és mintaválasztás.
Miután sikerült mindent kiválasztani és megrendelni, jöhettek kedvenc mestereim: a festők. Pár óra leforgása alatt újjávarázsolták a falakat. Takarítás után pedig jöhettek a bútorok, és persze a kiegészítők – képek, növények, falióra, váza, gyertyatartók és egyebek. Lassan minden a helyére került. A régi nappaliból csak a lámpákat tartottuk meg. És az eredmény…
átalakítás előtt
átalakítás után
Szép otthont! :)
Ildikó
Szia!
Nagyon szép lett, gratulálok!
Üdv!