Lakbermánia

Hőlégballon bátorításra

…azaz éljenek a hőlégballonok!!!
Ez a bejegyzés egy igazi DIY-projekt. A múzsám a lányom volt, a kis hőlégballon-rajongó… 🙂

 

A történet ott kezdődik, hogy tündérem kedvenc meséiben és gyermekénekeinek klipjeiben van egy csomó hőlégballon, amikért nagyon odavan. Ennek kapcsán elhatároztam, hogy készítek egyet a szobájába. De az is eszembe jutott, hogy funkciót duplázok, oké, hogy van egy tök jó hőlégballon, aminek örül, de mi lenne, ha ez egyben lámpa is lenne?? Miután jól kiveséztem magamban a dolgot, átgondoltam, hogy mik is kellenek hozzá…

 

Szerencsére alig kellett venni 1-2 dolgot, mert kiskosár, állatkák, kötél, a karácsonyi készülődésből megmaradt anyagdarabok, tölteléknek golyócskák vannak itthon. Persze a leglátványosabb – a ballont mintázó lámpabúra – hiányzott, így meg is vettem a még hiányzó hozzávalóval – foglalat – együtt az egyIK(ea) méltán híres svéd lakberendezési nagyáruházban.
Aztán belevágtam. Szó szerint!
Gondoltam, ha már lúd, legyen kövér, előkerült a varrógép, cérnák, olló – hogy mihez? Hát az apró zsákokhoz a kosár oldalára. Hiszen egy hőlégballonnak vannak súlyai is, nem? A súly pedig mi lehetne más, mint a poliészter-golyócskák, ami szintén van itthon, az átalakított szopispárnából talán csurran-cseppen ebbe a projektbe is…
A feladat nem volt túl időigényes, eddig. De mivel elég natúrra sikerült, gondolkodom a festésen. Amit nem ártana a gyerekszoba színvilágával összehozni, de mivel az is az átalakítás kezdetleges fázisában – azaz az elméleti stádiumban – rostokol, így kénytelen vagyok várni ezzel a lépéssel.

A festésen kívül pedig még a villanyszerelés is hátravan, de ez szintén annak a függvénye, hogy milyen lesz az új szoba kialakítása…

És most pedig jöjjön a köszönetnyilvánítás:

“Drága Levendulalány!
Nagyon örülök, hogy ezen a napon is ellátogattam a blogodra. Ugyanis a hőlégballonos bejegyzésedet olvasva úgy gondolom, hogy jó úton haladok. Ez a megerősítés kellett ahhoz, hogy ne legyek magamhoz annyira szigorú, és merjem nyilvánosságra hozni azt, amit kreáltam. 
Ugyan még most is találok a művemen kivetnivalót, és tisztában vagyok azzal, hogy még nincs kész 100%-ig, de arra gondoltam, hogy megkérdezlek Téged és a kedves blogolvasóimat is, hogy mi a véleményetek a hőlégballonomról.

De egy szó, mint száz: Neked, Levendulalány, hálával tartozom, hogy erőt adtál, és bátorságot, hogy megmutassam, mim van!

Őszinte köszönettel

Jambori”

Szép otthont! :)

Ildikó

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Jambori says:

    Kedves Levendulalány, köszönöm a jó szavakat és a biztatást! Nagyon jól esik Tőled! 🙂

  2. Levendulalány says:

    >Kedves Jambori, én csak biztatni tudlak, nagyon szeretnivaló lett a hőlégballon, és a zsákocskák… fantasztikusak. Jó, ha van bennünk kellő kritika az alkotásainkkal szemben, de tudnunk kell elengedni is azt – én is mindig nagyon kritikus vagyok a dolgaimmal szemben, de tudom, hogy a cél nem az, hogy lenyűgözzem azokat, akik látogatják a blgomat. Sokkal fontosabb, hogy arra késztessék az olvasókat a leírások, hogy ők maguk is elkezdjék, és aztán beletéve a saját egyéniségüket, valami mást, máshogy szépet, önmgaukra jellemzőt hozzanak létre.Ezért szerintem mindig kell, hogy legyen bátorságunk közölni azt, amit készítünk – biztos vagyok abban, hogy a te hőlégballonod is arra késztet majd másokat, hogy elkészítsék a saját szépséges hőlégballonjukat.Úgyhogy csak így tovább! 🙂 És köszönöm!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!